Magyarország borvidékei / Kunsági

A homokos talajú Alföldön található az ország legnagyobb kiterjedésű borvidéke. A szőlők egy részét a futóhomok megkötése céljából telepítették. Az itt termett ún. homoki bor a mindennapok bora.
Nem különleges eseményekre, ünnepi asztalra való, viszont a "kocsmabor" a hétköznapok fontos része.
Hamvas Béla az itt termett borokról a következőket írja: "Ezzel, hogy korcsmabor, nincsen szándékomban lebecsülni. Sőt. A korcsma, civilizációnknak egyik legfontosabb intézménye, sokkal fontosabb, mint például a parlament. Az egyik helyen a sebeket osztják, a másik helyen gyógyítják."

Terület
27903 hektár
a) Bácskai körzet: Bácsalmás, Bácsszőlős, Borota, Csikéria, Dávod, Dusnok, Jánoshalma, Kéleshalom, Kunbaja, Mélykút Tompa,
b) Cegléd-Monor-Jászsági körzet
Ceglédi alkörzet: Albertirsa, Cegléd, Ceglédbercel, Csemő, Hernád, Inárcs, Kakucs, Nagykőrös, Nyársapát, Örkény,
Jászsági alkörzet: Jászberény, Jászszentandrás, Heves,
Monori alkörzet: Bénye, Gomba, Kóka, Monor,
c) Dunamenti körzet: Apostag, Dunavecse, Dömsöd, Harta, Solt, Ráckeve, Szigetcsép, Szigetszentmárton, Szigetújfalu,
d) Izsáki körzet: Ágasegyháza, Fülöpháza, Fülöpszállás, Izsák, Kunszentmiklós, Orgovány, Páhi, Szabadszállás,
e) Kecskemét-Kiskunfélegyházi körzet: Ballószög, Bugac, Felsőlajos, Fülöpjakab, Helvécia, Jakabszállás, Kecskemét, Kerekegyháza, Kiskunfélegyháza, Kunbaracs, Kunszállás, Ladánybene,
Lajosmizse,
f) Kiskőrösi körzet: Akasztó, Bócsa, Csengőd, Imrehegy, Kaskantyú, Kecel, Kiskőrös, Pirtó, Soltszentimre, Soltvadkert, Tabdi, Tázlár,
g) Kiskunhalas-Kiskunmajsai körzet: Balotaszállás, Csólyospálos, Harkakötöny, Jászszentlászló, Kiskunhalas, Kiskunmajsa, Kisszállás, Kunfehértó, Móricgát, Szank, Zsana,
h) Tiszamenti körzet: Cibakháza, Cserkeszőlő, Csépa, Lakitelek, Nagyrév, Nyárlőrinc, Szelevény, Szentkirály, Tiszaalpár, Tiszajenő, Tiszaföldvár-Homok, Tiszainoka, Tiszakécske, Tiszakürt, Tiszasas, Tiszaug településeknek a szőlőkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei.

Klíma
Csapadékban szegény terület. Forró, napos nyár és hideg, száraz tél jellemzi. Változatos, szélsőséges. Az aszályos nyarak, a fagyos hideg telek, a tavaszi és az őszi fagyok is elég gyakoriak. Nyári hőségnapokon gyakori a szőlőtőkék napperzselése. A legrosszabb termelésbiztonságú borvidékünk.

Talaj
Főleg homok, lösz.

Szőlőfajták, borok
Ezerjó, Kövidinka, Aranysárfehér - harmonikus összetételű, könnyed borok. Kadarka - rubinvörös, fűszeres illatú, zamatos. Kékfrankos - finom, fűszeres, könnyed.

Látnivalók

Akasztó
A római katolikus templom tornya gótikus eredetű.

Bugac
A Kiskunsági Nemzeti Park része. A természeti értékek mellett megtekinthető a híres magyar szürke marha, a rackajuh valamint a mangalica tartása is. A pásztorkodás emlékeit múzeum őrzi.

Cegléd
Református temploma Hild József tervei alapján épült a XIX. században. Szintén ebből az időből való a római katolikus templom is, mely előtt késő barokk Szentháromság szobor áll.

Cserkeszőlő
Jódos-brómos gyógyvize mozgásszervi megbetegedésekre kiváló.

Fülöpháza
A község határában található a Kiskunsági Nemzeti Park egyik területe.

Fülöpszállás
A barokk református templom 1758-1761 között épült. A Kiskunsági Nemzeti Park részei a község határában található, gazdag madárvilággal rendelkező szikes tavak.

Harta (Hartau)
A XVIII. századtól német nemzetiségű falu. Híresek kézzel festett bútorai.

Izsák
A községtől nyugatra fekszik a Kolon-tó, hazánk egyik legnagyobb mocsara, mely a Kiskunsági Nemzeti Park része. A védett lápréteken, mocsárréteken és láperdőkön ritka halak, hüllők és madarak élnek.

Jászberény
Az 1472-ben épült ferences templomot a XVIII. század második felében átalakították. Római katolikus temploma barokk stílusú.

Kecel
A fürdőtelep vize 42 ºC-os jódos-brómos hévíz.

Kecskemét
1368-ban egy oklevél már városként említi. A XV. századtól főként a mezőgazdasággal összefüggő iparágak jellemezték. 1870-től indult meg a homoki kertészkedés és szőlőkultúra. Ebben a városban született Kodály Zoltán.
A zsinagógát 1864-1871 között építették. A "Cifrapalota" magyaros szecessziós stílusban készült. A Városháza épületét (1893-1896) Lechner Ödön és Pártos Gyula építette, dísztermét Székely Bertalan freskói díszítik. A volt ferences templomot a XIII-XIV. század fordulóján építették. Az épülethez tartozó XVII. századi barokk kolostorban működik a Kodály Intézet. Az 1832-1834 között épült Katona József Színház előtt 1742-ből származó barokk Szentháromság-szobor áll.

Kiskőrös
Petőfi Sándor szülőházában emlékmúzeum található. A XVIII. században szlovákok települtek ide, hagyományaikat tájház mutatja be. A városban 56 ºC-os konyhasós jódos-brómos hévizű gyógyfürdő is működik.

Kiskunfélegyháza
A régi Félegyházát a XIII. század közepén betelepült kunok alapították, a mai várostól északkeletre eső területen. A városi fürdő épületét, melyet 47 ºC-os hévíz táplál, a század elején építették. A Szent István-templom neoreneszánsz stílusban 1872-1880 között épült. A majolika díszítésu szecessziós Városháza 1912-ben készült el. Az 1753-ban épült a Kiskun Múzeum épülete, mely régészeti-, helytörténeti- és néprajzi gyűjteménynek ad otthont. Itt van Móra Ferenc szülőháza is.

Kiskunhalas
A világhírű halasi csipke története 1902-re nyúlik vissza. Az itt készített csipkék a brüsszeli világversenyen aranyérmet nyertek. Ipari műemléke a működőképes szélmalom. Termálvizes fürdője 49 ºC-os.

Kunszentmiklós
A református templom késő barokk (1792), a Városháza (1826) és a Tóth-kúria klasszicista stílusban épült. 1971-ben a régészek avar fejedelmi sírt találtak.

Lajosmizse
A községben tanyamúzeum található.

Ráckeve
A késő gótikus görögkeleti szerb templom a XV. század végéről való. A Savoyai kastély és a római katolikus templom XVIII. századi.

Solt
Temetőjében faragott fejfák, szőlőhegyén régi pincék láthatók. Fontos dunai átkelőhely.

Soltszentimre
XV. századi gótikus templom romjai láthatók a faluban.

Szabadszállás
A református templom 1728-ban épült.

Szigetújfalu
A római katolikus templom 1770-ben épült.

Tiszaföldvár-Homok
A község fürdőjének gyógyvize jódos. Nevezetessége a Tiszazugi Tájmúzeum.

Történelem

A Mohácsi vész előtti időkből nincs tudomásunk arról, hogy Kiskunság és a Nagykunság területén lett volna szőlőtermesztés. A további története nagyon hasonló a többi alföldi borvidékéhez (lásd Csongrádi borvidék).
A filoxéra pusztítása után megnőtt az immunis homokterületek értéke, ahol ez a veszélyes kártevő nem tudott megélni. A XIX. század végére a borvidék szőlőterülete megtöbbszöröződött. A XX. század 60-as éveiben végrehajtott második rekonstrukció során tovább nőtt a szőlőterület, de ekkor még a hagyományos, zömmel egyszerű tömegbort adó fajták telepítésével. A 70-es évektől kezdődően azonban már a rangos minőségi fajták kerültek túlsúlyba a nagyüzemi ültetvényekben és a kisgazdaságokban is. Nagy területen létesítettek ültetvényeket a pezsgő-alapbor termeléséhez is.