Magyarország borvidékei / Tokaji

Az ország legmagasabb alkohol-, cukor- és savtartalmú borai születnek Tokaj-Hegyalján. Erről a borról csak felsőfokon lehet beszélni, hiszen gyógyszer, igazi nektár. E bor titkát nem külön az éghajlati-, fekvési- vagy talaj-adottságokban kell keresnünk, hanem ezek együttes hatásában. A hosszú, párás, napos ősz kedvez az érett szőlőszemek töppedésének, aszú-sodásának.*
A minőség elérésében az érlelés és a tárolás szerepe sem elhanyagolható. Az itt található riolittufába vájt pincerendszer is optimális - évi hőingadozása 1-2 °C, s ez a bornak igen kedvez. A páratartalom szinten tartásáért az ún. Cladosporium cellare nevű pincepenész a felelős, mely vastagon beborítja a falakat, s az üvegeket bársonyos takaróként bevonva őrzi olykor évtizedeken keresztül, mondhatni hűségesen. A Botrytis cinerea nevű gomba vonja be a szemeket, vékonyítja el a szőlőbogyók héját, segítve a sav és a cukor tökéletes harmóniájának létrejöttét. A világhírű aszúk és szamorodnik e nemes rothadású szőlőszemek hozzáadásával készülnek, s a bor annál értékesebb, minél több aszú szőlőt tartalmaz.

Terület
5860 hektár (87 km hosszú, 3-4 km széles)
Abaújszántó, Bekecs, Bodrogkeresztúr, Bodrogkisfalud, Bodrogolaszi, Erdőbénye, Erdőhorváti, Golop, Hercegkút, Legyesbénye, Makkoshotyka, Mád, Mezőzombor, Monok, Olaszliszka, Rátka, Sárazsadány, Sárospatak, Sátoraljaújhely, Szegi, Szegilong, Szerencs, Tarcal, Tállya, Tokaj, Tolcsva, Vámosújfalu településeknek a szőlőkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei.

Klíma
Meleg nyár, hideg tél, hosszú, napos, párás ősz. Kontinentális jellegű, gyakori a száraz, meleg későőszi időjárás, ami lehetővé teszi az aszúszemek képződését.

Talaj
Riolit- és andezittufán kialakult lösz és nyiroktalaj.

Szőlőfajták, borok
Furmint - legjobban aszúsodik, savas, finom illatú. Hárslevelű - teltebb, nagy testű. Sárga muskotály - kedvező körülmények között jól aszúsodik, kemény savú, rendkívül finom, elegáns illatú.

Látnivalók

Abaújszántó
Évszázadokon keresztül Hegyalja jelentős mezővárosa volt. A római katolikus templom XIV. századi, majd 1752-ben barokk stílusban átépítették.

Bodrogkeresztúr
Római katolikus temploma 1480-ban épült késő gótikus stílusban. A Rákóczi-kúria a kora barokk korból származik.

Erdőbénye
A község támpilléres, gótikus templomának tornya XIV. századi, hajója barokk (1787).

Mád
A gótikus stílusú római katolikus templom 1521-1526 között, a copfstílusú zsinagóga 1790 körül épült. A református templom 1825-ben épült klasszicista stílusban. A régi borkereskedő házakat is érdemes megtekinteni.

Monok
Itt született Kossuth Lajos 1802-ben, copfstílusú szülőházában emlékmúzeum van. Monoky-féle várkastély XIV. századi, az Andrássy-kastély a XVIII. században épült. Kápolnáját és lovagtermét Maulbertsch freskók díszítik.

Olaszliszka
Római katolikus temploma XIV. századi eredetű, gótikus szentéllyel.

Sárospatak
A településen már a XI. század közepén vár állt, melyet a XV-XVll. században jelentősen bővítettek. Az 1531-ben - Perényi Péter által alapított - református főiskola sokáig fontos kulturális központtá tette a várost. A vár a XVII. század elején a Rákóczi család birtokába került. A Sárospataki Kollégium jelenlegi formájában nagyrészt a múlt században alakult ki. Az iskola a XVII. század derekán élte fénykorát. A református templom 1771-1781 között épült. A helyreállított várkastélyban múzeum van.

Sátoraljaújhely
Az egykori megyeháza 1758-1761 között épült. Itt kezdte közéleti pályafutását Kossuth Lajos, és itt dolgozott levéltárosként Kazinczy Ferenc is. A város egyik legrégibb épülete a középkori alapokon épült római katolikus templom, mely 1792-ben készült el. A piarista templom gótikus eredetű. Egyes részei XV. századiak, míg szószéke a XVIII. századból való.

Szerencs
A tatárjárás előtt bencés apátságot alapítottak itt, melyet a XVI. század közepén várrá alakítottak át. A romos várat a XVIII-XIX. században barokk kastéllyá alakították. A római katolikus plébániatemplom 1760-1764 között épült. A fürdő épülete szecessziós stílusú. Salétromos, kénes, jódos-vasas vizét a középkor óta használják gyógyításra. A református templomot a XIV. században építették.

Tarcal
A Rákóczi-pincében Bormúzeum található.

Tállya
A községben található a XVI. századi Rákóczi-kúria, a XVIII. század elején épült kastély és a boltozatos Rákóczi-pince. Római katolikus temploma XV. századi, 1720-ban kapott barokk homlokzatot. Az evangélikus templom pedig XVIII. század végéről való - itt keresztelték meg Kossuth Lajost 1802-ben.

Tokaj
A Tisza és a Bodrog összefolyásánál fekszik. A Hegyalja nagyrészt a Rákóczi-család birtoka volt. A barokk stílusú Rákóczi-Dessewffy-kastélyt 1700 körül építették. A Rákóczi-pince járatai másfél kilométer hosszan ágaznak szét a központi pinceteremből. Az Evangélikus udvar eredetileg kapucinus rendház volt. Az itt található evangélikus templom 1785-ben épült. A régi Arany Sas fogadó épülete és a görögkeleti templom 1770-ből való. A Tokaji Pincemúzeumban a borászat tárgyi emlékei kaptak helyet.

Tolcsva
Hegyalja egyik leghíresebb bortermő községe. A római katolikus templom a XV. században, a görög katolikus templom 1760-ban, a református templom 1830-ban, a zsinagóga 1865-ben épült. Az egykori Rákóczi-kastélyban Bormúzeum üzemel.

Történelem

A történelem előtti időktől fogva lakott terület volt. A honfoglaló magyarok is szívesen táboroztak itt. Ezt mutatja az a tény is, hogy a Bodrogtól nyugatra lényegesen kevesebb honfoglaláskori sírt tártak fel. Akkoriban már szőlőterületeket találtak elődeink, és értéküket is ismerték. Ezt támasztja alá Turzul (Tarcal) vezér esete is:
"Ekkor Ond, Ketel, meg Tarcal, miután az erdőn áthaladtak, a Bodrog folyó mellett lovagoltak, majd mintha pályadíjért futottak volna, sebes vágtában nyargaltak fel egy jó magas hegynek a csúcsára. A másik kettőt maga mögött hagyva, Tarcal, a serény vitéz ért fel elsőnek a hegyoromra. Ezért a hegyet attól a naptól kezdve mostanáig Tarcal hegyének nevezték (ez a mai Tokajihegy)."
Azon a helyen pedig, ahol a Bodrog a Tiszába ömlik földvárat emeltek, aminek a neve Hímesudvar volt. Ma ezt a települést Tokajnak ismerjük. A Tokaj név valószínűleg ótörök eredetű, "folyómenti erdő" a jelentése.
Tokaj-hegyaljai szőlők első hiteles említése 1251-ből származik, a Turóczi prépostság alapíólevelében. Az Árpád-házi királyok nagy szőlőművelési kultúrával rendelkező szőlőműveseket telepítettek a királyság területére. Ekkor Tokaj-hegyalja még nem tűnt ki a többi borvidékünk közül.
A tatárjárás teljesen megsemmisítette a meglévő ültetvényeket. Az újratelepítésre IV. Béla király olasz és vallon telepeseket hozatott az országba, így Hegyaljára is. Erről több községnév is tanúskodik pl.: Olaszliszka, Bodrogolaszi. Feltehetőleg ekkor került a borvidékre a Furmint, Bakator, Gohér szőlőfajta is.
A tokaji borról az 1400-as évekig nem találtak különösebben kiemelkedő említést. A legnevesebb borvidékünk a Szerémségi borvidék volt akkoriban, amíg a törökök el nem foglalták. Valószínűleg délről (Görögországból) terjedő mazsolabor technológia a Szerémségen keresztül jutott el ekkorra Tokaj-hegyaljára.
Legenda szerint 1631 húsvétján ajánlotta fel az első aszút Sepsi Lackó Máté pap Lórántfy Zsuzsának Sátoraljaújhelyben. A szőlő az Orémusz dűlőből származott. Ez az esemény újabb kutatások szerint 10-20 évvel korábban történt, de fontosabb, hogy valószínűleg sokkal hamarabb készítettek már aszúbort Hegyalján. Ezt támasztja alá, hogy már az 1590-es években használták az "aszú szőlő" kifejezést (Szikszai Fabricius Balázs latin - magyar szótárában), és készítettek egy bizonyos "főbort", amit talán az aszúborral is lehet azonosítani.
Az aszúképződés fontos előfeltétele a késői szüret. 1700-as évekig Gál (október 10.) hetében kezdték a szüretet majd több változtatáson keresztül Simon-Júda (október 28.) napjára tették. Erről régi szólások is tanúskodnak:
"Akár haszon, akár kár, Simon-Júda a határ."
"Rég felírta Noé a Tokajhegy ormára, Hegyaljai kapás, várj Simon-Júdásra !"
Az 1600-as években egyre több törvényi szabályozás lépett életbe, sőt 1655-ben az országgyűlés is foglalkozott az aszúborral. Ez is mutatja az aszúbor előállításának gazdasági súlyát.
Az aszúkészítés XVIII. század végén és a XIX. század elején érte el a csúcspontját. Szakírók százai foglalkoztak az aszúval, kémiai és egészségügyi vonatkozásban is. Sokáig aranyat véltek benne felfedezni. Akkoriban szinte valamennyi jelesebb borvidékünkön megpróbálkoztak aszú készítésével, de ezeket a tokaji kiszorította a piacról. A legjelentősebb versenytársak a Ruszti, Ménesi voltak.
A legfontosabb vásárlók a lengyelek és az oroszok voltak. Péter cár és Katalin cárnő olyan fontosnak találta az aszú ellátásuk biztosítását, hogy Tokajban egy különítményt állomásoztattak, ami a felvásárlásra és szállítmány biztonságára is felügyelt.
Mária Terézia rendeletei az aszú forgalmazását jelentősen visszavetették.
A filoxéravész szinte teljesen kipusztította a hegyaljai szőlőket. Az újratelepítés jelentős fajtaszám csökkenést is eredményezett.
A XX. század közepéig Tokaj-hegyalján sok kóser bort is készítettek a zsidó ünnepi asztalokra.
A privatizáció után több külföldi befektető is állít elő bort a borvidéken. Az általuk szorgalmazott borászati technológia a nyugti borízlés, és a gyors tőkeforgás elősegítése miatt új aszústílus megjelenéséhez vezetett. Ezek a borok inkább a szőlőből származó, elsődleges aromákra helyezik a hangsúlyt, könnyebbek, kevésbé oxidatívak, mint a régebbi borstílus borai.