Magyarország borvidékei / Hajós-Bajai

Bár a szőlőtermesztés ökológiai feltételei az Alföldön nem olyan jók, mint a hegyvidékeken, a bor minősége - megfelelő kezelés esetén - a hegyi borokkal vetekszik. A magyarországi német építészet képviselői a hajósi pincefalut alkotó jellegzetes présházak, melyek - a magyar vendégszeretettel párosulva - igen vonzóvá teszik ezt a borvidéket a borkedvelők számára.

Terület
2304 hektár
Baja, Bátmonostor, Császártöltés, Csátalja, Csávoly, Érsekcsanád, Érsekhalma, Hajós, Nemesnádudvar, Rém, Sükösd, Vaskút településeknek a szőlőkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei.

Klíma
Szélsőséges, száraz, kifejezetten meleg nyarú. Elég szélsőséges. Esetenként téli és későtavaszi fagykár károsítja az ültetvényeket. Fagyveszélyezettsége jelentős.

Talaj
Eltérően az Alföld többi területétől, itt a homok helyett a lösz dominál.

Szőlőfajták, borok
Rajnai rizling, Chardonnay, melyek lágyabb bort adnak. A Kadarka bora finom, tüzes, kellő bársonyossággal rendelkezik. Található itt Kékfrankos, Cserszegi főszeres, Cabernet és Zweigelt is.
Baja, Bátmonostor, Császártöltés, Csátalja, Csávoly, Érsekcsanád, Érsekhalma, Hajós, Nemesnádudvar, Rém, Sükösd, Vaskút településeknek a szőlőkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei.

Látnivalók

Baja
A római korban a szarmaták éltek itt. A város a XVIII-XIX. században vált az Alföld egyik legforgalmasabb kereskedelmi központjává. A ferences templom, valamint a hozzá csatlakozó rendház épülete, a római katolikus templom, és a görögkeleti szerb templom a XVIII. században épült.

Bátmonostor
A faluban középkori kolostor romjai találhatók.

Érsekcsanád
A községnek jelentős népművészeti hagyománya van.

Hajós
Az érseki kastély 1739-ben épült. A barokk kegytemplomot 1728-ban emelték, majd 1820 körül átépítették. A plébánia épülete valamint a Nepomuki Szent János szobor a XVIII. századból való. A falutól délre védett pincefalu található, ezernél is több présházzal.

Történelem

Története nagyon hasonló a többi alföldi borvidékéhez (lásd Csongrádi borvidék). A különbség az, hogy a XVIII. században németek települtek be. Ennek nyomait a hajósi pincefalun is felfedezhetjük. Jellegzetes pinceutcás, népi barokk, oromfalas pincefalukban a löszbe vájt pincékben érlelték a bort. A kékkötényes német borosgazdák szakértelme nagyban hozzájárult a borvidék jó hírének, rangjának növekedéséhez.
A filoxéra vészt követően a szőlőültetvények területe jelentősen bővült, a termesztett vörös és fehérbor fajták köré is kiszélesedett.
A Hajósi Cabernet bor tett szert nagyobb ismertségre.