Magyarország borvidékei / Villányi

"Aranyat érő bort" termelnek az ország legdélibb borvidékén. A hagyomány szerint a borászat itt, e vidéken született. A villányi borok kiválóságát az is példázza, hogy Európán kívül a XIX. században eljutott Amerikába és Brazíliába is.
"A villányi az elegáns bor, a gavalléroké és a dámáké. A magam részéről bálra csak villányit adnék... Minden előnye akkor bontakozik ki, ha az ember frissen fürdött, borotválkozott, tetőtől-talpig átöltözött. Leginkább frakkban vagy szmokingban, hölgyek dekoltázsban. Mértéktartó, finom, jólnevelt." - írja Hamvas Béla.

Terület
1890 hektár.
a) Villányi körzet: Kisharsány, Nagyharsány, Palkonya, Villány, Villánykövesd,
b) Siklósi körzet: Bisse, Csarnóta, Diósviszló, Harkány, Hegyszentmárton, Kistótfalu, Márfa, Nagytótfalu, Siklós, Szava, Túrony településeknek a szőlőkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei.

Klíma
Szubmediterrán jellegű. Meleg nyár, enyhe tél sok napsütéssel. Gyakori a jégverés. A mecsekaljai borvidékhez hasonlóan szubmediterrán jellegű, meleg és elég száraz időjárás, viszonylag hosszú tenyészidő jellemző. Hőösszegben és fényben a leggazdagabb borvidékünk. A több oldalról védett lejtők melegét a Földközi tenger vidékéről beáramló meleg levegő felerősíti.

Talaj
Lösz, meszes, köves részekkel.

Szőlőfajták, borok
Portugieser (Kékoportó) - fajtajelleges, finom csersavtartalmú,
Kékfrankos, Cabernet sauvignon, Merlot - sötét-rubinszínű, telt, testes, fűszeres zamatú borok. Olaszrizling - hosszú, tüzes fehérbor. Hárslevelű - nagy testű, szép savú bort ad. Siklós környékén inkább fehér-, Villány környékén pedig vörösbort termelnek.

Látnivalók

Harkány
Vizének gyógyhatását kb. 150 évvel ezelőtt fedezték fel. Különösen alkalmas reuma gyógyítására, balesetek utáni mozgásszervi utókezelésre. Az ivókúra a garat, légcső és légutak, valamint a gyomor és bélrendszer hurutos megbetegedéseire hatásos. A víz átlaghőmérséklete nyáron 35-37 ºC, télen 30-35 ºC között van. A fürdőtelepen többek között termál tófürdő és reumakórház is található. A község református temploma 1802-ben épült.

Nagyharsány
Lotharingiai Károly serege itt aratott győzelmet a törökökön 1687-ben. Fő látnivalója a XV. századi gótikus templom, melyet 1782-ben részben átépítettek. A közelben római telep maradványai találhatók.

Siklós
A római időkben Serea néven már lakott hely volt. A siklósi várat 1294-ben említik először, mai formáját a XV. században nyerte. A Ferences templom XV. századi eredetű, melyet a XVIII. században barokk stílusban alakítottak át. A görög-keleti szerb templom szintén a XVIII. századból való. Feltárták egy török dzsámi maradványait is. A várhoz közeli fürdő vize reumatikus megbetegedésekre hatásos.

Villány
A Villány-Siklósi borvidék központja. XV. századi templomát a XVIII. században átépítették. Az egykori Teleki pincében Bormúzeum van.

Villánykövesd
A falumúzeumban szőlészeti és borászati -, valamint a német nemzetiség történetét bemutató kiállítás található. A XIX. századi pincesor védett.

Történelem

Villány már a történelem előtti időkben lakott volt, amit bronzkori leletek is tanúsítanak. A szőlőművelés eredete feltételezhetően a keltákig, bizonyíthatóan a rómaiakig nyúlik vissza. A Szársomlyó hegy oldalában feltárt római kori oltárkő felirata 50 ha szőlőtelepítést dokumentál.
Honfoglalás után a területen a Kán, Kalán és a Bor nemzettség telepedett le. Később valószínűleg királyi bortok volt.
A tatárdúlás után a magyarság elsősorban a várak (ezen a borvidéken Siklós és Szársomlyó) környékén művelte a szőlőt. Erre utal IV. Béla király 1247-ben - a szársomlyói vár alapítólevelében - említi Harsány határát a szőlőkkel.
A török uralom alatt Villány teljesen elpusztult, de a szőlőtermesztés nem szűnt meg, mert a közeli falvak lakói a villányi szőlők egy részét tovább művelték. A mohácsi vész idején a terület Perényi Péter tulajdonában volt. Az elpusztult magyar faluba a törökök szláv, rác népességet telepítettek. Ők hozták magukkal a Kadarka fajtát, és a héjon erjesztéses vörösborkészítés technológiáját. Az 1687-es győztes nagyharsányi csata után újabb rác (szerb) nemzetiségű lakosokat telepítettek be.
A megfogyatkozott szőlőterületet gyorsan pótolták, sőt tovább növelték. A török uralom alatt megfogyatkozott lakosságot a XVII. század végétől folyamatosan, szervezetten pótolták főleg német nemzetiségűekkel. Betelepülésük jelentős változásokat okozott a szőlőtermesztésben és a borászatban. Magukkal hozták "Portugieser" azaz a Kékoportó szőlőfajtát is.
A falvak közelében pincesorok épültek. A kis présházakból nyílnak a rövid, ritkán elágazó nem mély pincék. Itt történt a leszüretelt és szekéren álló nagy hordókban odaszállított termés feldolgozása, erjesztése. A Villányi bor egyre nagyobb hírnévre tett szert, jelentős exportárú volt.
A filoxéra ezeket a szőlőket sem kímélte. A rekonstrukció a már más borvidéknél is ismert változásokat hozta.
1912-ben pezsgőüzemet létesített Schaumburg - Lippe féle uradalom.
Hagyományosnak a Kadarka, Kékoportó majd a Kékfrankos fajta tekinthető. A filoxéra után francia eredetű fajtákat is telepítettek, mint például a Cabernet franc, Cabernet sauvignon, Merlot. Villány térségében a vörös-, Siklós határában pedig a fehérborszőlő-fajták az uralkodóak.