Magyarország borvidékei / Pécsi

Mecsekalját "az Isten is bortermő vidéknek teremtette", s ezt az emberek időben észre is vették, hiszen 2000 éve termesztenek itt szőlőt. A szőlő jól érzi magát a neki teremtett talajon és klímában, s bőségesen meghálálja a beléfektetett munkát. E borvidék kereskedelmi központja már az ókorban is Pécs (Sopianae) volt. A nagy hagyományokkal rendelkező pécsi pezsgőgyártás alapborait a XIX. századtól a mai napig ez a vidék termeli.

Terület
940 hektár
a) Pécsi körzet: Cserkút, Hosszúhetény, Iványbattyán, Keszü, Kővágószőlős, Kővágótőttős, Mecseknádasd, Pécs, Pécsvárad, Szemely,
b) Versendi körzet: Babarc, Bár, Bóly, Dunaszekcső, Hásságy, Lánycsók, Máriakéménd, Mohács, Monyoród, Nagynyárád, Olasz, Szajk, Szederkény, Versend,
c) Szigetvári körzet: Helesfa, Kispeterd, Mozsgó, Nagypeterd, Nyugotszenterzsébet, Szigetvár településeknek a szőlőkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei.

Klíma
Szubmediterrán, északi széltől védett. Forró nyár sok napsütéssel, enyhe tél. Szubmediterrán jellegű, legmelegebb, leghosszabb tenyészidejű borvidékünk. Csapadéka közepes, inkább vízben szegény.

Talaj
Palés, kötött erdőtalaj, homokkő, lösz.

Szőlőfajták, borok
Cirfandli - a vidék jellegzetes bora. Virágillatú, fűszeres, magas alkoholtartalmú, kedvező évjáratokban ki nem erjedt cukrot tartalmaz. Olasz rizling - kellemesen száraz, de nem savas, lágy, tüzes, rezedaillatú. Chardonnay - illatos, elegáns, bársonyosan savas. A mecsekaljai borok a napsütéses órák magas száma miatt nagy testű, magas cukortartalmú, általában lágy borok.

Látnivalók

Bóly
Először 1093-ban említik. A XVIII. századi volt Batthyány-kastély körül 10 hektáros kastélypark van.

Cserkút
XIII. századi román stílusú templomát 1729-ben és 1826-ban újították fel. Belsejében értékes freskókat találtak.

Dunaszekcső
Egy XV. századi kolostor romjain kívül említést érdemel még a XVIII. századi magtár, a volt Jankovich-kúria és az 1810-ben épült klasszicista templom.

Hosszúhetény
Egy II. századból származó római villa maradványait tárták fel.

Kővágószőlős
A Kárpát-medence legnagyobb kora-vaskori telepe található itt, mely fölött Árpád-kori kolostormaradvány van. A község XII. századi eredetű római katolikus templomát 1773-ban barokk stílusban átépítették.

Kővágótőttős
XIII. századi román stílusú, félköríves szentélyű templomát 1780-ban átalakították.

Mecseknádasd
A kora gótikus Szent István kápolna XIII. századi. A római katolikus templom, az emeletes barokk kastély és a Havas-Boldogasszony kápolna az 1770-es években épült. A várhegyen a Nádasdi-vár romjait tárták fel. A munkálatok során egy XIV. századi templom, valamint egy jóval korábbi épület maradványai is előkerültek.

Mohács
Helyén a kelta és római időkben halászfalu állt. Számos barokk épület található itt a református, a római katolikus, a görög-keleti szerb templom, a Püspöki templom és a volt Püspöki kastély mind XVIII. századi.

Pécs
Sopianae néven Pannónia tartomány egyik igazgatási központja volt. I. Lajos király itt alapította meg az ország első egyetemét 1367-ben. A Mindenszentek templomát 1157-ben emelték, majd a XV. században átalakították.
A török uralom alatt Pécs fontos város volt. A XVI. században épült dzsámi az ország legnagyobb török-kori épülete. Ma ebben található a Belvárosi templom. Jakováli Hasszán dzsámija a XVI. század második feléből való. Az országban ez az egyetlen minarettel is rendelkező török templom.
A Székesegyházat I. István király kezdte építtetni, 1891-ben nyerte el mai formáját, különösen értékes XI. századi altemploma. A középkori eredetű Püspöki palotát a XVIII. században barokk stílusban átépítették. Ugyanitt található a székesegyházi plébánia és levéltár copf stílusú épülete. Az irgalmasrendi templom 1721-1731 között épült. A Csontváry Múzeum a Janus Pannonius utcában, a Vasarely Múzeum és a Zsolnay Múzeum a Káptalan utcában található. A városban van a világhírű, 1857-ben alapított, Zsolnay Porcelángyár is.

Pécsvárad
Környékén római korból származó emlékek kerültek elő. Itt vezetett a Pécset (Sopianae) és Acquincumot összekötő hadiút. A népvándorlás korából avar temetőt is feltártak. I. István 1015 táján bencés apátságot alapított. A pécsváradi Várkolostor a XII. század közepén leégett, de a XV. században újjáépítették. A Mindszent-kápolna XIII. századi eredetű.
Szigetvár
Már a kelta és a római időkben lakott volt. A várat 1420-1440 között építették. A római katolikus templomot egy XVI. századi török dzsámiból alakították át 1788-ban. A török időkből származik a Várospince és a Basa-kút. A ferences templom és a zárda épülete XVIII. századi.

Történelem

Kettős szőlőkultúra nyomait lehet felfedezni. Az egyik a kelta - görögöktől eltanult -, a másik pedig az itáliai - a rómaiaktól fennmaradt - technológia. Sopianae (ma Pécs) fontos kereskedelmi utak kereszteződésében épült fel.
A honfoglaló törzsek - mint máshol - már tisztában voltak a szőlő értékével.
Az Árpád-házi királyok uralkodása alatt a külföldi szerzetesek nagy kiterjedésű erdőségek irtásához kezdtek, hogy a területet földművelésre alkalmassá tegyék. A pécsi bor becsületét mutatja, hogy Sulyok György pécsi püspök végrendeletében János királyra hagyományozza 100 akó borát "mint egyetlen értékes tulajdonát".
1694-ben Baranya megye önálló címert kapott, amiben szőlő is látható. Ez valószínűleg a heveng hatása lehetett. A heveng úgy készült, hogy ősszel erős kökényágakra érett fürtöket aggattak, hogy betöppedjen és eltartható legyen.
Valószínűleg erre az időre esik a Káptalannak az a törekvése, hogy Mecsekalján a tokajihoz hasonló aszút készítsenek. Tokaji vesszőt, sőt még tokaji földet is hozattak nem tudva, hogy a klíma nem alkalmas az aszúképződésre. Valószínűleg ekkor került e borvidékre a Furmint fajta.
1780-ban Mária Terézia Pécset szabd királyi város rangjára emelte, így az összes kocsma is a város tulajdonába került. Akkoriban minden 25-30 lakosra jutott egy kocsma. Általában 3 éves bérletbe adták őket nyílt árverésen.
1830-35-ös évek forradalmi változást hoztak: megjelentek az ültetvényekben a karók, az addigi gyalogművelés helyett. A baranyai bor egyre több piacot hódított meg, s a város iparát a borkereskedelméből származó jövedelem alapozta meg. A növekvő termelés, a külföldi és az egyre igényesebbé váló belföldi piac egyre nagyobb és magasabb szintű termelést követelt meg. Ekkor és ezért hozatta be a pécsi káptalan saját használatára az azóta pécsi specialitássá vált fajtát, az osztrák eredetű Cirfandlit.
A filoxéra a szőlő 80%-át kipusztította.
Korábban a Kadarka vörösbora egyeduralkodó volt, mára a tüzes, fűszeres fehérborok a mértékadók. A borvidék különlegessége a Pécsi cirfandli.